A natúrparki séta során ezúttal a Hegyhát földtani és földtörténeti nevezetességeit, értékeit jártuk be.
Bérbaltaváron, Győrváron és Petőmihályfán jártunk, hogy a múltba nézzünk egy kicsit.
Az első helyszín Bérbaltaváron az Őslénytani Múzeum volt. Zentai Zoltán földrajztanár szakvezető segítségével megismerhettük a 7-8 millió évvel ezelőtti időszak állatainak csontmaradványait, bemutatásra kerültek a földtörténeti események, klimatikus viszonyai és számos érdekességet tudhattunk meg a valaha itt él élőlényekről, többek között például a kardfogú tigrisről, a „kavicsemlősről”, a kapafogú őselefántról, orrszarvúról, őszsiráfról és a háromujjú őslóról.
A következő megálló a Győrvár határában található, rendkívül látványos homokbánya volt, ahol a jellegzetes, folyóvízi szállításra utaló keresztrétegzett homokfalat csodálhattuk meg. Megtudhattuk a kőzet korát, keletkezési körülményeit és lehetőség nyílt a rétegek között található ősi csigák és kagylók maradványainak gyűjtésére, meghatározására.
Utolsó megállóhelyünk a Petőmihályfa és Gersekarát között található kavicsbánya, ahol a kistáj fiatalabb kőzete, a pliocén korú (5-3 millió éves), vörösagyag által cementált kavicsréteg tárul fel. A bánya különlegessége, hogy jól megfigyelhetők a jégkorszakra utaló jelenségek, vagyis a homokkal, vagy iszapos üledékkel kitöltött, több méteres felső átmérőjű és mélységű fagyékek.
A program zárása előtt sor került még a nap során felmerült kérdések megválaszolására, melyből akadt bőven, így egy jó hangulatú beszélgetéssel zárult a túra.
